Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat
2100 Gödöllő, Berente István utca 13–15. tessediksamuel1@gmail.com www.tessediksamuel.hu
Adószám: 18146530-2-13 Ágazati azonosító: S0032499
Idősek Otthona tessediksamuel1@gmail.com
Családok Átmeneti Otthona tessediksamuelcsao@gmail.com
Alapszolgáltatási Központ tessediksamuel1@gmail.com
Nevelőszülői Hálózat neveloszulo.tessedik@gmail.com
Házirend
Az otthon célja, hogy biztonságos, nyugodt életfeltételeket, személyre szóló ápolást és gondozást, ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára.
Valamint meghatározza az intézmény belső rendjét, és tájékoztatást nyújtson az alapvető szabályokról továbbá, hogy szabályozza az otthon által nyújtott szolgáltatások körét, a szolgáltatások ellenőrizhetőségét, a lakók és dolgozók kapcsolatát, a humánus és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, s ezzel biztosítsa az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. A házirend célja, továbbá hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása a lakókra és a dolgozókra nézve egyaránt kötelező.
Az együttélés szabályai
1. Az intézmény lakóinak, valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, az udvariasság, a megértés és a tolerancia.
2. Az intézmény lakóinak alkotmányos jogait az intézmény alkalmazottai és a lakók egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. Külön felhívjuk a figyelmet egymás személyi tulajdonának kölcsönös tiszteletben tartására.
3. Az esti lepihenés után (22.00. óra) a lakószobákban lévő televíziók és rádiók használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. Megegyezés hiányában csak fülhallgatóval lehet televíziót, rádiót használni, melyet a lakónak kell beszereznie. A közös helységekben (társalgók) lévő eszközök használhatók az esti lepihenés után is, azonban le kell azokat halkítani oly módon, hogy a többi lakó pihenését ne zavarja.
4. Az otthon lakója más lakó(k) által használt lakószobákban csak az ott lakó(k) együttes belegyezésével tartózkodhatnak.
5. Az intézmény lakói és dolgozói, valamint a hozzátartozók dohányzása a 1999., évi XLII. törvény szabályainak megfelelően történhet. Dohányozni csak az épületen kívül az arra kijelölt helyen lehet, a bejárattól legalább 5 méterre.
6. Az intézményben a kulturált alkoholfogyasztás megengedett. Az alkoholfogyasztás minden olyan esetben kerülendő, ha azt a lakó egészségi állapota, illetve a szedett gyógyszerek indokolják. Az otthonban a szeszes italt fogyasztani csak olyan mértékben szabad, hogy a közösségi – és a társadalmi együttélés szabályait ne szenvedjenek sérelmet. A túlzott alkoholfogyasztás, és az ebből eredő megbotránkoztató magatartás a Házirend súlyos megsértésének minősül.
7.. Az intézmény házirendjének súlyos megsértéséről abban, esetben beszélünk, ha a lakó társai nyugalmát, pihenését magatartásával rendszeresen és tartósan zavarja, lakótársaival vagy az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív viselkedést tanúsít. Továbbá a házirend súlyos megsértésének minősül, ha: a/ a lakó – többszöri figyelmeztetés ellenére – nem a kijelölt helyen dohányzik; b/ rendszeresen fogyaszt alkoholt – nagymértékben -, mellyel károsítja saját egészségét és alkoholos befolyásoltságából származó magatartásával, zavarja lakótársait.
8. Az intézményvezetője évente legalább két alkalommal lakógyűlést tart, amelyben tájékoztatást ad a lakóknak az intézmény életéről, eseményeiről, terveiről, a gondozási díj változásairól. A lakógyűlésen az intézmény lakói szabadon kifejthetik véleményüket, elmondhatják javaslataikat, feltehetik kérdéseiket.
9. Rendkívüli lakógyűlést kell tartani, ha a lakók többsége azt kéri, vagy olyan esemény történik, ami ezt indokolja.
10. Az ellátottak lakószobában tartózkodás esetén a szoba ajtaja kulccsal nem zárható, hogy hirtelen rosszullét esetén az ápoló – gondozó személyzet azonnal segítséget tudjon nyújtani. Tartós távolét esetén az otthonvezetőtől lehet kérni a szoba ajtajának bezárását, hogy szükség esetén (tűzeset, csőtörés stb.) a lakó távolléte alatt is a kár megakadályozható vagy elhárítható legyen.
11. Egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok: Az intézményben mindenki számára biztosítjuk a szabad vallásgyakorlat lehetőségét, közösségi és egyéni formában egyaránt. Az intézmény lelkésze heti rendszerességgel tart istentiszteletet. Amennyiben valaki vallásából kifolyólag más helyen szeretne részt venni vallásos eseményeken, azok számára lehetőség szerinte biztosítjuk a kívánt helyszínre való el- és hazajutást. Igény esetén lehetőség van egyéni lelki beszélgetésekre, közös imaórák, énekórák megtartására.
Az otthon napirendje
A felkelés: Reggel a felkelés egyéni igények szerint lehetséges úgy, hogy a lakók vegyék figyelembe, hogy a korai felkeléssel társaik nyugalmát ne zavarják, és időben érkezzenek a reggelihez.
A lefekvés: Igénye szerint, de 22 óra után – a zavartalan pihenés érdekében – TV, rádió használata a lakótársak megzavarása nélkül engedélyezett. Mindenkit megkérünk, hogy erre fokozottan ügyeljen és szükség esetén fülhallgatót használjon.
Napközbeni csendes pihenő: 13-15 óráig
Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje
:Az otthon lakói bármikor szabadon elhagyhatják az intézményt. Az eltávozás csak abban az esetben tagadható meg, a lakó egészségi állapota miatt önmagát vagy másokat veszélyeztet.
Az eltávozás lehet: 1. napi eltávozás 2. szabadság
Napi eltávozás: A lakók az intézetet este 20 óráig előzetes bejelentés mellett elhagyhatják. A mennyiben a lakó a napi eltávozásról nem tud visszatérni, azt telefonon vagy más módon szíveskedjen jelezni. A távollét ideje alatt anyagi és testi épségükben szenvedett károkért az intézmény felelősséget nem vállal. Azon ellátottjaink, akik testi vagy pszéchés betegségükből eredően különösen veszélyeztettek, az intézményből csak kísérővel távozhatnak (pl. rokon, ismerős, intézmény dolgozója). Eltávozásuk alatt felelősséget a kísérő személy vállal értük. Eltávozásukat minden esetben előre egyeztetjük családtagjaikkal.
Szabadságra a lakó az otthon vezetőjének engedélyével mehet. Szabadságra törtnő távozáskor a lakók szíveskedjenek a szabadság időtartamát és a tartózkodási címet az intézményvezetőnek bejelenteni. A szabadság igénybevétele esetén az intézményvezető illetve a gyógyszeres nővér köteles felvilágosítást adni a lakók által szedett gyógyszerekről. A szabadság idejére az intézmény a megfelelő mennyiségű gyógyszerekkel a lakót ellátja, hosszabb idejű szabadság (15 napot meghaladó) esetén a szükséges gyógyszereket receptre kell felírni.
A lakó eltávozása csak akkor tagadható meg, ha a kezelőorvos szakvéleménye szerint a lakó önmagát vagy másokat veszélyeztető állapota miatt az eltávozás nem javasolt.
Amennyiben a lakó visszatérésében bármilyen módon gátolt, vagy szabadságát bármilyen okból meg kívánja hosszabbítani, azt személyesen vagy hozzátartozója segítségével, írásban vagy telefonon köteles az intézményvezetőnek jelezni.
Térítési díj fizetése
Személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybevevő illetve 1993. évi III. törvény 114. §. (2) bekezdés a-e pontjában felsoroltak szerint tartásra köteles és képes személy továbbá a 117/D §. értelmében az ellátásban részesülő gyermeke köteles megfizetni.
Az intézményi térítési díj összegét a Fenntartó, az ellátott által fizetett személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg. Az intézményvezetője a megállapított személyi térítési díjról „értesítést” ad át a lakó / vagy törvényes képviselője részére.
A lakó két hónapot (60 nap) nem meghaladó távolléte idejére, a megállapított személyi térítési díj 20%-átfizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. A két hónapot meghaladó távolléte idejére egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára a megállapított személyi térítési díj 40%-át, egyébként minden más esetben a 60%-át fizeti.
A szociális törvény 117/C § rendelkezései alapján a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézmény férőhely számának 50 %-át nem haladhatja meg.
A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy fizeti meg.
A fenntartó a DI/1073-1/2020.(térítési díj jóváhagyó fenntartói levél iktatószáma) határozata alapján a belépési hozzájárulás összege a Magyarországi Evangélikus Egyház által meghatározottak szerint a Tessedik Sámuel Evangélikus Idősek Otthona (2100 Gödöllő Berente István u.13-15.)
● 1 ágyas szoba esetén 4 500 000 azaz négymillió-ötszázezer forint
● 2 ágyas szoba esetén 3 500 000 azaz hárommillió-ötszázezer forint
● 3-4 ágyas szoba esetén 3 000 000 azaz hárommillió forint
melynek befizetés módja : átutalás
A meghatározott férőhelyek betöltése esetén az ellátott az ellátás igénybevételére irányuló megállapodás aláírásával az intézmény bankszámlájára történő utalással belépési hozzájárulás megfizetésére vállal kötelezettséget, amely pénzösszeg megfizetésének hitelt érdemlő módon történő igazolása az intézmény bentlakásos szolgáltatása igénybevételének feltétele.
A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézményei működtetésére, fejlesztésére fordítja.
Visszafizetés módja Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve – ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta – e személynek vagy örökösének.
Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai:
A lakók minden nap 9h-19h között fogadhatnak látogatókat, de a látogatók a szobatársak vagy a többi lakó nyugalmát nem zavarhatják.
Kérjük, hogy a látogatók az otthon területén ügyeljenek a rendre és a tisztaságra. Amennyiben valaki hozzátartozójával négyszemközt szeretne beszélgetni – és többágyas szobában lakik – lehetősége van az emeleten illetve földszinten található társalgószobák igénybevételére.
Több ágyas lakószobában ápolási – gondozási feladatok ellátása alatt látogató nem tartózkodhat.
Az intézmény működési rendjét és nyugalmát szándékosan vagy súlyosan megzavaró, hangoskodó látogatót az intézmény munkatársai felszólítják a rend betartására. Ha a felszólítás eredménytelen, értesítik a rendőrséget. Azon látogatók esetében, akiknél ez a magatartás megismétlődik, az intézményvezető utasítására az intézmény területére való belépés tilalma lép érvénybe. Ebben az esetben amennyiben az Ellátott igényt tart a találkozásra, az csak az intézmény területén kívül valósulhat meg.
Az orvos javaslatára a látogatás korlátozható vagy szüneteltethető. Az otthonban élők egymás közötti együttélési szabálya részletesen megtalálhatók az együttélés szabályai című fejezetben.
Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre
A lakó a beköltözéskor behozhatja a napi életéhez nélkülözhetetlen használati tárgyait:
– személyes ruházat
– tisztálkodó szerek
– személyes használatra szánt kisebb eszközök (pl. TV –rádió –hajszárító, falikép, dísztárgyak)
– kisebb bútorokat pl. (karosszék, fotel, kis asztal)
Egyéb esetben az intézményvezetővel egyeztetve és annak jóváhagyásával hozhat be más tárgyakat.
Tilos az intézménybe behozni tűzveszélyes tárgyakat (pl. gázrezsó, hősugárzó, tűz vagy robbanás veszélyes eszközt stb.), lőfegyvert, valamint emberi élet kioltására alkalmas tárgyakat, eszközöket, pl. szúró és vágó eszközöket. A felsorolt tárgyak birtoklásának gyanúja esetén az otthon műszakvezető ápolója ellenőrzést végez és eltávolítja a veszélyeztető tárgyat. Nagy értékű műtárgyat, az intézménybe csak saját felelősségre lehet behozni.
Értékmegőrzés
A behozott, személyes használatra tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége a személyzet megpróbál fokozott figyelmet fordítani, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel. Összefoglalva a beköltözést követően az ellátottak az általuk nem használt értéktárgyaikat (ékszer, betétkönyv, nagyobb összegű pénz, értékpapírok stb.) elismervény ellenében adhatják le megőrzésre. Ez továbbra is az ellátott tulajdona marad, mellyel bármikor rendelkezhet, de felelősséget csak így tud vállalni az intézmény értük, tehát az otthon csak a letétben elhelyezett értéktárgyakért vagy pénzért vállal felelősséget.
Az intézmény az ellátottak – 100.000. forintot meghaladó – pénzét letéti bankszámlán kezeli. A készpénz letéti bankszámlán való kezeléséről a pénz átvétele után négy napon belül az intézményvezetője gondoskodik. A letéti bankszámlán való elhelyezésig a pénz megőrzéséről a letéti pénztárban, a pénzkezelési szabályzatnak megfelelően gondoskodik az intézmény.
Kártérítés:
A lakó köteles az otthon berendezési tárgyait rendeltetésszerűen használni, azokat megóvni.
A lakó köteles a szándékos károkozásból eredő – biztosítónál nem érvényesíthető – kárt megtéríteni. A kártérítés mértéke a tönkretett berendezési tárgy amortizációval csökkentett értékével azonos.
Az otthon által nyújtott szolgáltatások
Étkezés: Az otthon napi ötszöri étkezést biztosít a lakók egészségi állapotának megfelelően.
- Reggeli: 8.30.
- Tízórai: 10.30.
- Ebéd: 12.30.
- Uzsonna 15.30.
- Vacsora: 17.30.
Az étkezések az emeleti és a földszinti a közösségi térben történnek, ahol az előre megterített asztalnál a gondozók osztják ki az ételt. Saját élelmiszer tárolás lehetősége, a közösségi térben elhelyezett hűtőkben van, ahova névvel ellátott élelmiszer helyezhető csak el. Az élelmiszerek lejárati szavatosságát a gondozók rendszeresen ellenőrzik.
Ruházat: A lakók általában saját ruhájukat használhatják. Mind a lakók, mind a dolgozók számára biztosítani kell, és kölcsönösen elvárható, hogy tiszta, hiánytalan ruházatot viseljenek!
Abban az esetben, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű ruházattal – a teljes körű ellátás részeként az otthon biztosítja azt. A lakó nem kötelezhető az otthon által nyújtott ruházat igénybevételére.
A lakók ruháinak tisztítását az intézmény saját mosodája biztosítja, de vegytisztítást nem vállal. A szennyes ruhákat a műszakban lévő gondozók gyűjtik össze, s leadják a mosodába. A tiszta ruhákat szintén a gondozónők osztják ki a lakóknak.
Minden ruhaneműt a lakó monogramjával el kell látni. A szennyes ruházat összegyűjtése és a lakóhoz történő visszajuttatása a nappalos műszakban lévő ápoló személyzet feladata napi szinten.
Az otthon biztosítja:
- mindennemű intézeti textília mosását, javítását, cseréjét
- saját textília pipere mosását
- az inkontinens lakóknak szükséges eszközök beszerzését
Személyi higiéné:
A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása a lakók és a dolgozók közös érdeke és feladata. A lakók személyi higiénéjéért a nővérek felelősek. A dolgozók a lakók részére kötelesek a tisztálkodáshoz szükséges segítséget megadni. A személyi higiéné-hez szükséges eszközöket az otthon biztosítja havi rendszerességgel, illetve szükség szerint.
A lakók tisztálkodása a szobájukhoz tartozó fürdőszobákban- szükség szerint- történik, de a heti kétszeri fürdés minden lakónak kötelező
A szobákban és a hozzátartozó fürdőszobákban a takarítás napi szinten történik.
Orvosi ellátás:
Az Otthon gondoskodik az igénybe vevő:
– egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról
– orvosi ellátásról
– szükség szerinti alapápolásról
– orvosi rendelés alapján szakápolásról
– személyi higiéné biztosításáról
– gyógyszerezésről
– az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról,
– szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásról
– kórházi kezeléshez való hozzájutásáról
– gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról
Az otthon – a fogorvosi ellátás kivételével – biztosítja a lakók alapellátását heti 4 órában illetve szükség szerint..
Az otthon térítésmentesen biztosítja az otthon orvosa által rendelt alaplistába tartozó gyógyszereket és test távoli gyógyászati segédanyagokat pl. tolókocsi, járókeret, kapaszkodók.
Továbbá az Otthon készleten tart az ellátásban részesülők eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő gyógyszermennyiséget (eseti gyógyszerkészlet), melynek csoportját az intézeti orvos állít össze a az 1/2000 SzCsM rendelet 52§. (2) bekezdés alapján.
Az alaplistán nem szereplő gyógyszereket és test közeli gyógyászati segédeszközöket (pl. inkontinencia termék) a lakó költségén biztosítjuk. Ezekről – nyilvántartásunk alapján – minden hónap végén személyre szólóan elszámolunk.
Betegség esetén az esetleges szakorvosi vizsgálatokról az otthon orvosa dönt:
Ha a lakó egészségi állapota megváltozik, úgy az ápolást az erre a célra kialakított betegszobában biztosítjuk.
A lakó elhalálozásával kapcsolatos teendőket az otthon vezetője szervezi. Ennek keretében gondoskodik
- az elkülönítésről
- a végtisztességre való felkészítésről
- a hozzátartozó értesítéséről
- ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, valamint örököseinek történő átadásáról.
Foglalkoztatás, programszervezés:
Az otthon lakói részére idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez mentálhigiénés szakember nyújt segítséget. Így biztosítja a személyre szóló gondozást, a szabadidő kultúrált eltöltésének feltételeit, a lakó családi és társas kapcsolatai fenntartásának lehetőségét.
A programokon való részvétel önkéntes, amelyen a lakók egyéniségüknek és egészségi állapotuknak megfelelően vehetnek részt.
Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatások:
– pedikűr – manikűr, fodrász melynek térítési díja a szolgáltató által meghatározott
Az intézményi jogviszony megszűnése
1.Az intézményi jogviszony megszűnik
– az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
– a jogosult halálával,
– a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,
– a Sztv. 94/C. § szerinti megállapodás felmondásával.
● A 94/C. § szerinti megállapodást
– az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,
– egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy írásban mondhatja fel
A felmondásnak akkor van helye:
– az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,
– az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
– az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj-fizetési kötelezettségének – a 102. § szerint – nem tesz eleget
● A felmondási idő, ha a 94/C. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik bentlakásos intézmény esetén három hónap
Ha felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Bírósághoz fordulhat. Ebben esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.
● Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítési díj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
– Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot – ideértve a Sztv. 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is – a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg.
– Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését
● Ha három hónapon át térítési díj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (Sztv. 102 § 3) bekezdésben foglaltakról.
● Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét
a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;
b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;
c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.
● Ha a jogosult kiskorú vagy cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a Sztv.95–100. §-ban szabályozott, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni.
A lakók és a dolgozók kapcsolata:
Minden lakónak joga van az eddig meg szokott életvitelét folytatni, amennyiben a lakótársai nyugalmát nem zavarja.
Az otthon vezetője köteles gondoskodni a lakók és dolgozók személyiségi jogainak kölcsönös tiszteletben tartásáról, a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének az érvényesítéséről.
Az otthon dolgozója, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a lakóval tartási, öröklési, életjáradéki szerződést a gondozás időtartama alatt, illetőleg annak megszűnésétől számított 1 éven belül nem köthet.
A dolgozó a lakótól sem pénzbeli sem természetbeni juttatást nem fogadhat el! Az otthon dolgozója a lakótól pénzt kölcsön nem kérhet, sem annak kölcsönt nem adhat, illetve semmiféle üzletet nem köthetnek egymással.
Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználáshoz az érintett személy írásbeli hozzájárulása szükséges.
A lakók érdekvédelme
A lakók jogai
1. Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotának figyelembevételével a teljes körű ellátásra, illetve szükségletei, speciális állapota alapján az egyéni ellátásra.
2. Az ellátottnak joga van az ellátás során az egyenlő bánásmódra.
3. Az ellátottat minden esetben megilleti az alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletbenntartása, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez való jogra.
4. A lakót megilleti személyes adatainak védelme és a magánéletével kapcsolatos titokvédelem.
5. Joga van az intézményen belül és kívüli szabad mozgásra, figyelemmel saját és társai nyugalmára, biztonságára.
6. Joga van családi kapcsolatainak fenntartására, látogatók fogadására.
Az otthonban lakók érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum látja el.
Az Érdekképviselet Fórum tagjainak névsorát az otthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.
Panasszal fordulhat a lakó ill. hozzátartozója az intézményvezetőhöz, az otthon vezetőjéhez, ill. az érdekképviseleti Fórumhoz, ha:
- intézményi jogviszonyát, kapcsolattartását sérelem éri,
- az otthon dolgozói megszegik szakmai-, titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségüket,
- az ellátás körülményeit érintő kifogása van.
Az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira. Az Érdekképviseleti Fórum működése: A Fórum tagjainak megválasztása 1 évre szól. A tagok döntenek az előterjesztett panaszokról. Az Érdekképviseleti Fórum a jogszabályban meghatározott szabályok szerint működik. Az érdekvédelmi Fórum szabályzatát a 1. melléklet tartalmazza.
Tagjai:
- 2 fő lakó
- 1 fő hozzátartozó
- 1 fő az otthon dolgozóinak képviselője.
- 1 fő a Fenntartó képviseletében
Az ellátott jogi képviselő az otthonban lakóknak nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátott jogi képviselő elérhetősége a házirend 2. számú mellékletében található.
Korlátozó intézkedések
Amennyiben a gondozott önmagára vagy mások számára veszélyeztető magatartást tanúsít, úgy a házirend 3. számú mellékletében meghatározottak szerinti korlátozó intézkedéseket alkalmaz az intézményben szolgálatot teljesítő ápoló – gondozónő. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet értelemében, figyelembe véve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvényt az intézményben alkalmazható intézkedések módjairól.
A korlátozó intézkedés módja:
– pszichés megnyugtatás
– fizikai korlátozás: megfékezés, rögzítés és elkülönítés, a szabad mozgás akadályoztatása vagy a terület elhagyásának korlátozása
– kémiai korlátozás, azaz farmako-terápiás beavatkozás
Korlátozó in5tézkedések elrendelésére jogosult: az intézmény orvosa, – illetve hiányában a vezető nővér. Délután, éjszaka, munkaszüneti napokon szolgálatot telesítő műszakvezető ápolónő is elrendelheti a korlátozást. Ebben az esetben a korlátozásról az intézmény orvosát a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban is jóvá kell hagynia.
A korlátozó intézkedést minden esetben írásban dokumentálni kell és a gondozási tervhez csatolni szükséges.
A korlátozó intézkedés soha nem büntető jellegű, időtartalma a veszélyeztető állapot fennállásáig tarthat. Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, annak feloldásáról a korlátozás megkezdése előtt.
Az intézkedés alkalmazása ellen a gondozott vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához szakértőként pszichiátriai szakorvos igénybe vétele történik.
Gödöllő,
………………………………….. ………………………………
Ellátott Intézményvezető
Házirend mellékletei:
- melléklet Az érdek-képviseleti fórum megalakításának és mműködésének szabályai
Az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait az intézmény fenntartója a Szociális törvény 99. §-a alapján és az 1/2000 SZCSM rendeletalapján határozza meg. .
Az érdekképviseleti fórum szavazati joggal rendelkező, választott tagjai a következők:
1. Az ellátásban részesülők közül 2 fő, akiket a lakók egyszerű szótöbbséggel egymás közül választanak.,
2. Az intézmény dolgozóinak képviselője 1 fő / a munkatársak szintén egyszerű szótöbbséggel választják egymás közül /
3. A fenntartó által jelölt képviselő 1 fő
4. A hozzátartozók közül 1 fő
Az érdek-képviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az ellátott-jogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél.
Az érdek-képviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gondozottakat érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.
A gondozottak érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdek-képviseleti fórumánál:
– az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,
– az ellátottak jogainak sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén.
Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról.
A panaszosok az intézmény fenntartójához vagy az ellátott-jogi képviselőhöz fordulhatnak, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem értenek egyet.
Az érdek-képviseleti fórum szükség szerint, de legalább félévenként tartja üléseit.
Az ülések általában nyilvánosak, de a fórum tagjai dönthetnek a nyilvánosság kizárásáról is.
Az érdek-képviseleti fórumot bármelyik tagja jelzésére az intézmény dolgozóinak képviselője hívja össze, oly módon, hogy a tagok a meghívót, a javasolt napirendi pontokkal és a mellékletekkel – lehetőség szerint -az ülés kezdete előtt legalább 8 nappal kézhez kapják.
Az érdekképviselet-fórum ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább kétharmada jelen van.
Az ülést határozatképtelenség esetén 8 napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni.
A megismételt ülés a jelenlétre való tekintet nélkül határozatképes.
Az érdekképviseleti fórum határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
Minősített / kétharmados / többség szükséges a házirend súlyos, ismételt megsértésével kapcsolatos, a gondozás megszüntetését maga után vonó ügyekben hozott döntéshez.
Az ülésen az egyik tag jegyzőkönyvet vezet, amelyet további két tag hitelesít.
- melléklet
Az intézmény területileg illetékes ellátott-jogi képviselője:
Forgács Béla
Elérhetősége (munkaidőben): 06 20 48 99 529
Email: bela.forgacs@ijb.emmi.gov.hu
Levelezési cím: 1134 Budapest, Tüzér utca 33. II.em.
3. melléklet
Korlátozó intézkedések alkalmazásainak szabályai
Jogszabályi háttér:
– Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
– A pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 60/2004. (VII.6.) ESZCSM rendelet
– A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet
I. Alapfogalmak
1. Veszélyeztető magatartás:
Ha az ellátott- pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt.
2. Közvetlen veszélyeztető magatartás:
Ha az ellátott – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, közvetlen és súlyos veszélyt jelent.
3.Korlátozó intézkedések fajtái:
A) Pszichikai korlátozás:
– pszichés megnyugtatás
– felszólítás a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra
– felszólítás az ilyen magatartások abbahagyására
– veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás
– figyelmeztetés egyéb korlátozó intézkedés bevezetésére
B.) Fizikai korlátozás:
– A beteg szabad mozgásának megtagadása
– Mozgási szabadság korlátozása: fizikai, mechanikai eszközökkel, berendezésekkel
– Az intézmény területén történő mozgás korlátozása
– Elkülönítés
– Testi kényszer
– Rögzítés
– Lekötés
Az elkülönítés megfigyelésre alkalmas, balesetmentességet biztosító helyiségben folyamatos szakmai felügyelettel történhet. Rögzítés, lekötés esetén biztosítani kell a lakó kényelmét és az ellátott állapotától függően a rögzítésen maximum 2 óra múlva, lazítani szükséges.
Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként kell elvégezni. Ezt követően fenntartott egyéb korlátozó intézkedést az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként részletesen felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja.
C) Kémiai, farmako-terápiás korlátozás:
A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása.
Ebben az esetben az orvos által előzetesen rendelt, a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer adható. A gyógyszer beadás tényét az egészségügyi dokumentációban azonnal rögzíteni szükséges.
D) Egyéb korlátozó intézkedések:
Az eddigiek komplex alkalmazása.
II. A korlátozás főbb alapelvei:
– Korlátozó intézkedés kizárólag sürgős szükség esetén, illetve az ellátott vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében rendelhető el
– Az ellátottak emberi méltósága nem korlátozható
– A testi épséghez és egészséghez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani
– Nem alkalmazható büntetésként, tilos a kínzás, a kegyetlenség, a megalázás és a bántalmazás
– A korlátozás csak a veszély elhárításához szükséges legrövidebb ideig tarthat
– Az adott veszélyhelyzethez igazodva a legkisebb mértékű, a legkevesebb hátrányt jelentő korlátozást lehet alkalmazni
– A korlátozás ideje alatt az ellátott állapotát, fizikai, higiénés és egyéb szükségleteit folyamatosan ellenőrizni kell.
III. Eljárásrend korlátozó intézkedés alkalmazása esetén:
A/ A korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai:
1. A gondozó észleli a beteg veszélyeztető, ill. közvetlen veszélyeztető magatartását.
2. Megpróbálja a beteget megnyugtatni.
3. Felszólítja a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. az ilyen magatartások abbahagyására.
4. Felhívja a beteg figyelmét a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokra, felszólítja őt az együttműködésre.
5. Amennyiben a pszichológiai korlátozás nem vezet eredményre, jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak, annak elérhetőségének hiányában a vezető ápolónak. Ekkor az orvost két órán belül értesíteni kell.
6. Az orvos elrendeli a korlátozó intézkedést és erről az intézmény vezetőjének beszámol.
7. A háziorvos dokumentálja a korlátozást.
8. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés tartalma az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az ellátottjogi képviselőnek jelenti.
9. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötözés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 2 óránként kell elvégezni.
A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézmény területén történő mozgás korlátozása esetén – ide nem értve a fizikai korlátozásokat és az ehhez tartozó felülvizsgálatokat – a felülvizsgálatot, dokumentációt és jelentést 168 óránként kell elkészíteni.
10. Az intézmény vezetője a korlátozó intézkedés elrendelését haladéktalanul jelenti az ellátottjogi képviselőnek.
C/ A korlátozó intézkedések egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai:
1. Mindig figyelembe kell venni a korlátozó intézkedéssel járó esetleges sérülések lehetőségét.
2. Fokozott figyelemmel kell kísérni az ellátott állapotát (vizuálisan és verbálisan egyaránt) a korlátozó intézkedés egész tartama alatt. Az ápoló személyzet legalább 15 percenként ellenőrzi a lakó szükségleteit. Változás tényének észlelését az ápoló haladéktalanul köteles az elrendelőnek jelenteni. Az ellenőrzés tényét és eredményét a lakó egészségügyi dokumentációjában fel kell, tünteti.
D/ A korlátozás feloldásának szabályai:
1. Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot tart.
2. A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének.
E/ A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek:
1. Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, ill. törvényes képviselőjét:
a) a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokról
b) az ellátott-jogi képviselő, ill. az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről,
c) a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól.
2. Az ellátottakat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról.
3. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell
a) a korlátozó intézkedés elrendeléséről haladéktalanul értesíteni kell
b) a korlátozó intézkedés feloldásáról haladéktalanul értesíteni kell
4. Kötelezettségek:
a) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét.
b) Az intézményvezető, illetve a vezető ápoló haladéktalanul köteles tájékoztatni az ellátott-jogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről.
F/ Panaszjog gyakorlásának szabályai:
A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál 15 napon belül.
Nem minősül korlátozó intézkedésnek az az eset, amikor az ellátott saját fizikai épségének védelmében kerül sor rögzítő pánt vagy ágyrács alkalmazására (például: leesés, ki esés a kerekesszékből). Minden esetben ezt a tényt, az intézményi orvos rögzíti az ellátott kórtörténetében.